Mondják, hogy egy rajongónak nem kell magyarázkodnia, mert az olyan dolog, hogy csak úgy, izé, van. A következő hosszabb írást valamikor tavaly tavasszal készítettem, igénybe véve régi újságokat, egykori határidőnaplókat és természetesen az internetet. Összeállítottam azt, hogy a tavaly feloszlott Kispál és a Borz zenekarnak hány koncertjén voltam, milyen körülmények között, mi volt ott, stb - most egy leltár meg kis statisztika, plusz egy szép történet tétetik közzé. Olvassátok szeretettel, ha érdekel, a dolog viszont nagyon személyes - ezt mindig tartsátok szem előtt, a szöveg elsősorban hozzám hasonló Kispál és a Borz-rajongók számára lehet érdekes.

Szóval:
1987-ben Pécsett megalakult Kispál és a Borz néven „Kispál András világhírű gitárzenekara” – 11 éves lévén akkor még nem tudtam a „pécsi illetőségű zenekar” létezéséről, erre pontosan 7 év múlva került sor. 

Az első koncert
1994 - Április közepén a Székelyudvarhelyi Diáknapok előtt megtudtuk, hogy abban az évben két magyarországi zenekar lép fel a diáknapokon, az egyik a Takáts Tamás Dirty Blues Band, előtte pedig a Kispál és a Borz. Pár nap múlva Laci, az öcsém hozott egy másolt kazettát, a Föld, kaland, ilyesmi... címűt. Párszor meghallgattuk, rendben volt, főleg a gitárhangzása – habár abban az időben főleg bluest és klasszikus rockot hallgattunk.

1 Székelyudvarhely, 1994 április 28., csütörtök, 20 óra, Márton Áron tér (Patkó)
(egy nappal később töltöttem be a 18. évemet...) - másnap ezt írom a naplómba:
„Aztán a tömeg gyűlni kezdett, egyre dagadt. Lesz itt buli, gondoltam.
Lett is. Polgármester urunk (Sicc) beköszöntő beszéde után a KISPÁL ÉS A BORZ lépett a színpadra. Jól zenéltek, de a tömeg (pár ember kivételével) nem nagyon csípte. Nálunkfelé nem nagyon ismert az ilyen alternatív zenei stílus. A trió kitett magáért, de az emberanyagot nem tudta megmozgatni.”  Az együttes akkoriban így nézhetett ki, Kispál András nevét a helyi diáklap is elírta (Kiss Pál :-)

Ekkor kedves emlékként megmaradt a zenekar, később már több kazettát is lemásoltam. 1994 őszén többször autóstoppoltam, illetve vonatoztam Sepsiszentgyörgyre, volt akkor igen „divatos” walkmanom :-) és az Ágy, asztal, tévé másolt kazetta ment benne a legtöbbet – a legjobban megmaradt szám kétségkívül a Zsákmányállat, illetve a Levesek porból. 1995-késő őszén egy pékségben dolgoztam, előtte nyáron egy sörfesztiválon kaptam kölcsön a Sika, kasza, léc kazettát – a pékségben kenyérszaggatás közben A pécsi szált dúdoltam a legtöbbet...

Két év után újra
2 Székelyudvarhely, 1998 május 6., szerda, 22 óra, Márton Áron tér (Patkó), szabadtéri
Szintén Diáknapok, már a helyi televízióban dolgoztam, forgatás az Ifimagazin nevű műsorba, a koncert előtt interjú a templom lépcsője előtt Lovasival, cigit potyázott tőlem („Elég csípős” – jegyezte meg a Winchester márkájú, tényleg szar cigire...). Az interjúban elmondta, hogy azért lett ez a zenekar neve, „mer’ a Kispál nem akart borz lenni...”  A koncert kurvajó, csak innom nem lehet, mert elméletileg dolgoztam. :-) A koncert után vettem egy pólót, ez az első pólóm, ami kb. négy-öt év múlva szét- és leszakad rólam, ma már nincs meg. A zenekar már nagyon ismert Magyarországon és egyre többen szeretik meg nálunk is.

Megforgattuk a fehéreket!
3 Csíkszereda, 1998 augusztus 8., szombat, 20 óra, Majláth Gusztáv tér, szabadtéri
Már délután megérkeztem stoppal, Lovasival a Petőfi utcában futottam össze, boroztunk a Tilosban, interjút csináltam az Erdélyi Napló újságnak, adott egy multimédiás kislemezt (Tesis a világ), dedikálva. Koncerten harmadik sorban álltunk, s mikor Lovasi basszusgitárjának elszakadt a húrja, s csend lett, beüvöltöttük, hogy „Fehérekeet forgatok meeg...!” – s vigyorogva folytatta, elénekelte. Koncert után elszakadtam a többiektől, iszonyatosan bebasztam vodkától, annyi maradt meg, hogy a Petőfi utcai Aranykapca fogadóban Andor bácsi cigányprímással próbálom elhúzatni a Zsákmányállatot. Sikertelenül... :-)

1999 május 31-án készítettem egy telefoninterjút Lovasival, tévébe, Ifimagazinba.

1999 július 24., szombat 22 óra, Hajdúszoboszló, EFOTT
Lovasival koncert előtt interjú újságba. Első igazi fesztiválémény, összeizzadni többszáz emberrel az első sorokban. Szenzációs. Menni a kitaposott fűben, inni a műanyagpoharas sört, akkor talán még nem használtuk – de ma sem – azt a kifejezést, hogy kúl.

2000 június 29-én Debrecenben megvettem a Holdfényexpressz lemezt eredeti kazettán. Ez a Tesis-CD és a póló után a harmadik „eredeti termékem”.

2000 július 19., szerda, 22 óra,Pécs,  EFOTT
A pécsi EFOTT mottója: „...akik élnek, azok délnek mennek...” – először láttam a zenekart hazai környezetben, egyik legemlékezetesebb koncert, kb. 5-6. sorban nyomtam végig. Először jártam Orfűn is, de ott nem koncertért. Fürödni, hasat süttetni.

Kocsmában, egymás hegyén-hátán
4 Sepsiszentgyörgy, 2000 október 13., péntek, 22 óra, Bunker
Kocsmakoncert volt egy filmfesztivál alkalmából (itt vetítették az Anyád! A szúnyogok! című Jancsó-filmet, ebben Lovasi is megjelenik) – előtte való nap a zenekar játszott a moziterem színpadán egy csendes-ülőst (ezen nem voltam). A Bunker nevű rock-kocsmában klippet is forgattak, igyekeztem nagyon elöl lenni :-) Mint később kiderült, nem lett klipp belőle :-( Nagyon szűk volt a hely, egymás hegyén-hátán mászkálva ordítottunk, csápoltunk.

Interjú után, koncert közben megdolgoznak...
5 Kolozsvár, 2000 november 11., szombat, 23 óra, sportcsarnok, KMDSZ-diáknapok-nyitókoncertje, az öltözőben interjú Kispál Andrással, majd Lovasival, koncerten első sorban állás Bicska barátommal, rendfenntartók megdolgoznak ököllel alaposan, nekik vicces, nekünk nem annyira, koncert után ivás, éneklés és röhögés Lovasival az öltözőben.

2001 július 19., csütörtök, 19 óra, Verőce, EFOTT
Koncert előtt fotó a zenekarról (ezen később vettük észre, hogy Kispálnak nyitva volt a slicce... :-) Bicska barátommal az első sorokban, ahonnan a nyitó számra a csajainkat kisodorta a tömeg :-)

Vihar és mérgelődés
AZ ELMARADT KONCERT - 2002 július 17., szerda, este:
Szejkefürdőn tartották az Erdélyi Diáktalálkozót – a Kispál és a Borz a helyszínre érkezett, de a színpadon csak egy vászontető volt, és kb. este 9-kor akkora eső, hogy elmosott, szétbaszott technikát, tetőt, mindent, a koncertet nem lehet megtartani. A zenekar hazautazott. Elkeseredésemben (és részegen) sms-t írtam többeknek, még a város akkori polgármesterének is :-)

2002 augusztus 2., péntek, 19 óra, Budapest, Sziget Fesztivál
Az első Sziget-koncert, szörfözés a tömegen, szenzációs élmény. A Kispál után Iggy Pop-ot néztem meg. Augusztus 4-én, vasárnap Bandi a hegyről koncert, utána Tito & Tarantula.   

Fesztivál itthon is
6 Marosvásárhely, 2003 július 23., szerda, 22 óra, Félsziget Fesztivál
Az első Félsziget-koncert, előttük a Kimnowak játszik, a két koncert között rövid, „baráti” beszélgetés Novák Péterrel és Lovasival. A koncerten első sor, a biztonsági ember többször megszólít, figyelmeztet. Néhány nappal azelőtt Tusnádfürdőn Bandi a hegyről-koncert, ahol Lovasi kijelenti az ún. omniózus mondatát: „A leszakadt országrész-nyalást a többi zenekarra bízzuk. Ha jól viselkedtek, eljátsszuk a Kicsit szomorkást és felvesszük a Magyar vagyok és turista feliratú polót.” Többen lebunkózzák, cikkek jelennek meg erről, ezen a Bandi-koncerten nem voltam, de jelzem, ez nem Kispál és a Borz-koncert volt. Én ezt a beszólást (olvasva, mert élőben nem hallottam)  egyáltalán nem tartottam negatívnak, sőt. Az Ákos-féléknek volt egy beszólás, ennyi, nem a közönségnek.

2003 augusztus 2., 19 óra, Budapest, Sziget Fesztivál
A második Sziget-élmény, óriási tömeg, kb. a 30-35 sorban voltunk.

Interjú a „nemzetveszejtővel”
7 Marosvásárhely, 2004 július 30., péntek, 23 óra, Félsziget Fesztivál
Fesztivál-koncert, úgy 10-12. sor, azelőtt délután hosszú interjú Lovasival, amiben beszélünk a tavalyi félreértésről. 2004 őszén (ekkor Hollandiában voltam több hónapig) jelenik meg a (mint ma már kiderült) legutolsó stúdióalbum, az Én, szeretlek, téged – ezt kaptam Lacitól karácsonyi ajándékképpen, kazettára másolva magammal vittem ottani reggelekre és borozós estékre.

Sorkoncert
8 Marosvásárhely, 2005 július 27., szerda, 23 óra, Félsziget Fesztivál
Újabb fesztiválkoncert, az új albumról csak a Csigát játsszák, jól előre megyünk, kb. 5-6 sor.

Sorkoncert 2.
9 Marosvásárhely, 2006 július 26., szerda, 21 óra, Félsziget Fesztivál
Még egy fesztiválkonci Vásárhelyen, kb. a 25. sorban.

2006 november 8-án, szerdán Marosvásárhelyen, a 14. Alter-Native Rövidfilmfesztiválon (Kultúrpalota) bemutatták a Sztornó című filmet, amiben Lovasi a főszereplő. A film után a Kiscsillag, Lovasi másik zenekara lépett fel a Kultúrpalota nagytermében (ezt a zenekart élőben először látom), éjszaka a Tutun Caféban piálás, pár nappal később a következőket írom számítógépbe, egy akkori naplószerűségbe: ”Ott állt Lovasi a pult mellett, meg mondta a hülyeségeit, röhögtél rajta két méterről, mert pont olyan, mint koncerten, mert azt élvezed benne, hogy nem játssza meg magát, hanem pont olyan, mint amilyennek megismerted, mint amilyenként megismertetted a csajaiddal, csak volt akinek bejött, volt akinek nem. S ezzel minden rendben van. Hajnal felé beszélgetsz Leventével, a Kispál, a Quimby és a Kiscsillag roadjával, 9 éves volt, amikor 90-ben elmentek Vásárhelyről, most meg „ród” lett és leül melléd dumálni, elmondja, hogy van egy új dobosa a zenekarnak és hogy jó lesz, és elemezgetitek a lemezeket.” 
Aztán egy nap múlva ismét a Tutunban, a naplószerűség ezt írja: „Másnap éjjel öt körül ugyanott Ózdi Rezsővel röhögsz a pult felett ilyesmiken, hogy tényleg, a Szőkített nő, az milyen egy jó szám, és hogy mennyre benne van mindenki, aki egyszer, talán csak egyetlen egyszer érzett így, hogy csaja békához ment férjül... Persze ezt az utolsó részt már nem mondod el neki, csak arról beszél neked, hogy az ős-Kispálban melyik szövegekben volt ő benne, hogy pl. a Forradalmár, A barlangban doboló, vagy éppen a Jutka...” Meg ezt: „Előtte még sok minden történt, ahogy visszaemlékszel, pl. Lecsó leverte a sörödet az asztalról, utánakaptál, de nem ment, aztán elmentél még egyért, megálltál Dióssynál, a szintén kétgyerekes családapánál, aki amikor megtudta, hogy kinek vagy a  tesója, elakadt a szava meg Müller Péter Sziámiról beszélgetsz vele, miközben az Ennyi meg a Zuhanórepülés megy a zenegépből. Dióssy szerint Sziámi nem jó, de annak azért kibaszottul örvend, hogy van valaki, akivel arról lehet beszélni, hogy a legújabb Sziámi-lemezről bejön neki néhány szám.”
És ezt: „De semmi komoly. Mer „semmi komoly Hamvas Béla“, mint az Én, Szeretlek, Téged-en, Lovasi azt mondja, hogy „Na, még egy zsidó!”, amikor elmész előtte a budira, ami pont akkora mint az Oude Pothuysban, hogy meg kell dőlj benne vagy a fejedet támaszd a falhoz, másképp nem megy a pisilés. Akkor visszaszólsz neki, hogy kicsit többre tartod, mint azokat, akik zsidóznak kocsmában éjjel, ez már alkalom részéről beszélgetésre, hisz emlékszik rád, amikor interjút csináltatok a backstageben s pisilés után félrevonulsz vele, ő bort meg pálinkát iszik, te sört, de nem bunkón részeg és nem mond hülyeséget, hanem egyszer Hamvas Béla özvegyéről készült dokumentumfilmről beszéltek, később Tankcsapdáról meg olyan szarvasi Kispál és a Borz-koncertről, amikor a 200 emberből 80 visszakérte a jegyét, mert csak feldolgozásokat játszottak részegen... Röhögsz azon, hogy nem játssza magát a tag, hanem őszinte és hogy nem bántad meg, hogy tizenvalahány évvel ezelőtt a zenekarába, a szövegeibe estél bele. És nincs semmi sztárság meg faszság benne, teljesen laza meg a fellépési pénzét költi borra és kibaszott jól érzi magát, úgy, ahogy az ember érezheti magát barátságos ismerősök, félismerősök között.”

Budapest, március 16., péntek, 21.30 óra, Petőfi Csarnok, 20 éves jubileumi koncert
Az év tavaszán a zenekar a húsz éves jubileumi koncertsorozatát tartotta, a Petőfi Csarnokban budapesti jubileumi koncertre mentem. Az előzenekar a Csókolom, ezalatt Lacival az előtérben iszunk, pólót veszünk nekem (hátán a „Vigyázz, csiga!” felirat van), összefutunk Dióssyval, aki a „Na, családi találkozó?” megjegyzéssel „illet” kettőnket :-) Egyik legnagyobb Kispál koncert-élmény, kb. a 30. sorból, cikket is írok róla.

Még egyszer az első sorokban
10 Marosvásárhely, 2007 július 26., csütörtök, 19.30 óra, Félsziget Fesztivál
Még egy Félsziget-koncert, első sorokban, ugyanezen év őszén, egy újabb budapesti út alkalmával megvettem a zenekar 20 ÉV című válogatásalbumát – eddig egyébként az egész „munkásság” már rég megvan mp3-ban, eredeti és másolt kazettákon, CD-ken.

„Együtt leszünk, mint a gemenci szarvasok...”
11 Marosvásárhely, 2008 július 23., szerda, 21 óra, Félsziget Fesztivál
Máthéval és Csongival csak ezért a koncertért átautóztunk Vásárhelyre, hatalmas buli az esőben, nyakig sárosan, első-második sor. Utána buli, bebaszás, az autóban alszunk részegen – 10-re dolgozni kellett volna mennünk, szerkesztőségi gyűlésbe, de elaludtunk Máthéval - a főnökünk pontban 10-kor ébreszt a „Hol a faszomba’ vagytok..?!” kérdéssel. Hazafele azon poénkodtunk, hogy hívjuk fel s mondjuk meg, hogy nyugi, csak röpke másfél órányi türelem, s akkor „együtt leszünk, mint a gemenci szarvasok...”

2008 augusztus 14., csütörtök, 18 óra Budapest, Sziget Fesztivál
Sok év után újra a Szigeten láttam a zenekart (ugyan 2007-ben is egy napot volt szerencsém ott lenni, de a Kispál és a Borz nem azon a napon volt), kb. a 15. sorból, utánuk a Kaiser Chiefs-t néztem meg.

2009 június 19., péntek, 22 óra, Fishing on Orfű
Igazi „hazai” terep a zenekarnak az orfűi Pannónia kemping területének domboldalán (itt volt a nagyszínpad), kezdés az első sorokból (itt készült két fotó rólam egy honlapra...), később egy kicsit visszábbról. A fesztivál előtt rövid, pálinkázással egybekötött „terepszemle” Pécs Uránváros nevű részében, Lőrincz Sanyáéknál – megismerkedés Sanya apjával, aki a Pécsi MFC focistája volt gyerekkoromban. Tulajdonképpen ez a zenekar szülőhelye, a nyolcvanas években tinédzserekként itt éltek a csapat pécsi tagjai. A fesztivál előtt, alatt, után sok szövegrészt másképp értelmezek – mert itt van a nagyapa kileste, kicsi világ, ahol a rétek halványak és biciklik gurulnak nyáron...  

Félsziget sokadjára
12 Marosvásárhely, 2009 július 25., szombat, 20 óra, Félsziget Fesztivál
Csak erre a napra megyek át a Félszigetre, a zenekar a hátsó, kisebb színpadon játszik – első sor, unicumok és sörök, kétszer-háromszor a a kis kordonra állok fel, az utolsónál egy biztonságis le akarja tépni a fejemet, de megbocsát :-)

2010 április 1-én a zenekar bejelenti, hogy feloszlik és augusztus 9-én a Sziget Fesztiválon játssza búcsúkoncertjét. De tavasszal-nyáron hátravan még egy búcsúturné, köztük - mint később kiderül - két erdélyi állomás.

Már tudom, hogy egyik utolsó  
13 Kolozsvár, 2010 május 5., szerda, 22.30, sportcsarnok, a KMDSz-diáknapok megnyitója

Sok ismerőssel találkozom, ezt a koncertet maximálisan élvezem, rengeteg sört iszom közben, ez az egyik legutolsó. Koncerteken összeizzadni ismeretlen barátokkal, üvölteni a dalokat – ez az, ami a legjobban fog hiányozni, bazmeg...

 Utoljára itthon
14 Székelyudvarhely, 2010 május 19., szerda, 21.30, sportcsarnok, városnapok
Lebeszélt interjúm volt Lovasival, kibicikliztem a szálláshelyükre, ott megtudtam, hogy Lovasi, Dió és Kispál később érkeznek és egyből a csarnokhoz. Ott addig vártam, amíg megjöttek, beállás után, koncertkezdés előtt egy órával sikerül készítenem egy negyedórás interjút. Az itt van, két részben, igaz, hogy a kérdéseim nem hallatszanak jól, de a válaszok a lényeg:
szekelyhon.ro/videos/view/269/lovasiek-utolso-erdelyi-bulija-%281-resz%29.html
Utána haza, gyors átöltözés, borozás itthon, majd a kollégákkal a csarnok melletti kocsmában, aztán koncert – a hangzás szar a csarnok miatt, de elöl, a második-harmadik sorban nagyon rendben van. Lovasi apropózik a legelső itteni koncertjükre. S volt ismét az Egy az egybe, két, színpadra hívott tinivel – szerintem én voltam a leghangosabb és a legpontosabb, még ha ez nagyképűen hangzik is. Végigüvöltöttem az összes dalt (a sorrend nagyjából megegyezett a kolozsvárival)  tinédzserek között – bár olyan életem lett volna, mint nekik van – aztán utána húzás kocsmába a kollégákkal, iszonyatos mennyiségű bor. Hazafele egy étterem felé mentem, mert a szervező szólt, hogy még ott vannak, dumáljunk-borozzunk, mire leértem, csak Kispál volt ott, eléggé besörözve, cigizgettünk, beszéltünk, aztán húzás haza. Másnap meg elkéstem a munkahelyemről, mint két évvel korábban, röhögtek rajtam, hogy Kispállal együtt voltunk, „mint a gemenci szarvasok”... 

Fishing On Orfű, 2010 június 18., péntek, 21.30, MR2 Nagyszínpad
Habár tavasszal még nem terveztem, az udvarhelyi Kispál-koncert előtt mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek Orfűre. A Kispál és a Borz második napon lépett fel, délben Lovasi beállás közben int nekünk a színpadról, többször is összefutottam vele az általam legkedvesebbnek, legvagányabbnak tartott fesztiválon. A koncert itt is nagyszerű, felfújt kék elefántot dobált a közönség, mi Luki barátommal kb. 7-8. sorig mentünk előre, Kiss Tibi énekelte A következő buszont. A fesztiválról Pestre igyekezvén két ott megismert srác vett fel autóval, elugrottunk Bajára halászlevet enni velük és elmentünk az akkor is éppen vízben álló gemenci erdő mellett.

 Az utolsó...
BÚCSÚKONCERT: Budapest, 2010 augusztus 9., hétfő, 20 óra, Sziget Fesztivál
Habár nem egyedül mentem a Szigetre, a csajom kihagyta ezt a koncertet, így egyedül préseltem magam keresztül a HÉV-megállóból a tömegen. Iszonyatos volt, de maradjunk annyiban, hogy csak egyedül tudtam megcsinálni – mire meglett a karkötőm és beértem a színpad elé, már iszonyatosan sokan voltak, ezrek és ezrek (mint másnap kiderült, 40-45 ezer ember volt a búcsúkoncerten), kimondani is iszonyatos, hiszen ha csak arra gondolok, hogy a Rolling Stones 2007-es Népstadionbeli koncertjén ötvenezren voltunk. Jó, most nem a Stonesszal akarom egybevetni a dolgot, de iszonyatosan nagy volt. A Présházban vettem (stílusosan) egy palack villányi vöröset, azzal indultam befurakodni a tömegbe, de leállított egy tévéstáb – interjú, észosztás (még) szerényen, a Reuters hírügynökség magyar csoportja volt a két srác, utólag itthon láttam a bevágott egy mondatomat.
http://www.dunatv.hu/kultura/kulfondon_tema_kispal_felbomlasa.html
A búcsúkoncert visszaszámlálással indult, majd Doors-ra hajazó filmbejátszással – kijöttek, Forradalmár, Lovasi-beköszönő („Ennyien elhittétek, hogy ez lesz a búcsúkoncert?”) és igen, ez a Vég... Ami nagyon derék. Sorba jönnek a fontosabbnál fontosabb dalok, Németh Jucival, Csík Zenekarral, Kiss Tibivel, Varga Liviusszal, három órás utazás a zenekarban, annak történetében és mondanivalójában.

Legmeghatóbb a ráadás előtti konyhaasztalos rész a Csillag vagy fecskével, amikor Kispál és Lovasi csak úgy lazán, akusztikus gitárral. Majd a ráadás, Tiszai Pu., Ha az életben... S a legeslegeslegvége egy olyan dal, amit asszem, hogy koncerten még nem hallottam tőlük: Zár az égbolt, iszonyatos Kispál András-szólóval. És tényleg zárt, itt véget ért a történet. Afterparty, ott egy pár fotó Lukival, hajnalban elaludtam a HÉV-megállóban.

Az elmaradt vetítés
Még ez év november 24-én Magyarország mozijaiban egyszeri és megismételhetetlen alkalommal vetítették a koncertről készített, Merényi Dávid által rendezett filmet – pár héttel e dátum előtt bejelentették, hogy két erdélyi város, Kolozsvár és Nagyvárad két mozija is bekapcsolódik a dologba. Már azon voltam, hogy holnap indulok Kolozsvárra, amikor megtudtam, hogy az itteni vetítések különböző okokból elmaradnak – kár volt érte, az biztos. A filmet, illetve a koncertről készült CD-t csak decemberben sikerült megszereznem – akkor megengedtem magamnak egy-két borozós, magamba fordulós estét. Hát ennyi. Zár az égbolt, zárt ez a történet is.

Összesen (ha jól számoltam, de le lehet ellenőrízni):
28 koncert, ebből
14 idehaza, ebből
3 Székelyudvarhelyen

1 interjú Kispál Andrással
8 interjú Lovasi Andrással